Ifjúság, mint
Ifjúság, mint sólyom madár,
Addig víg, míg szabadon jár.
De énnékem, szegénynek már,
Szívem víg örömet nem vár.
Mennék én is, ha mehetnék,
Szárnyamra ha fölkelhetnék,
Így magányosan nem élnék,
Mint madár, társat keresnék.
Adja Isten, hogy lehessek
Valaha veled élhessek,
Ezt óhajtja ez a lélek,
Akié ez a kis ének.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése